Közeleg az év legnagyobb kereskedelmi akciója, a Black Friday. Összegyűjtöttük, mit kell tudni a fekete péntekről annak érdekében, hogy ne csalódhassunk a leárazásokban. Magyarországon a Black Friday elsősorban az online kereskedelem ünnepévé lépett elő; ez az a nap, amikor a kereskedők az év legnagyobb leárazáskampányát bonyolítják. Noha a hagyományos fizikai üzletek esetében is látunk fekete akciókat, a korlátozott készletek miatt ezeket ritkán övezi fokozott érdeklődés. Persze felvetődik a kérdés, hogy miért különleges a Black Friday? Miért más ez a leárazás, mint bármelyik másik?
A hazai vásárlóközönség a fekete pénteket elsősorban 80-90%-os leárazásokkal azonosítja, noha az ilyen akciók a kereskedelemben egyáltalán nem életszerűek. A megkérdezett marketingszakértő szerint gyakorlatilag nem fordulhat elő, hogy sértetlen termék beszerzési ár alatt kerül forgalomba. Bizonyos árrésre még a pozitív nulla eléréséhez is szükség van, hiszen a kereskedőt akkor is terhelik bizonyos költségek, ha kiszállítási díjat fizettet. Noha az árrés nagysága termékenként és kategóriánként eltérő, a 80-90% leárazások gyakorlatilag lehetetlenek.
Ennek ellenére mégis láthatunk ilyeneket… A marketinges véleménye szerint ezek hátterében rendszerint valamilyen szándék mutatkozik meg, amelyek olykor versenyjogi szabályokat sértenek. Bevett gyakorlat a néhányszáz forintos termékek extrém leárazása, így a kereskedő némi veszteség ellenében jogot formál arra, hogy „akár 80%-os” kedvezményeket kommunikáljon. Ugyanakkor fontos tudniuk, hogy súlyos büntetéseket kockáztatnak, ha az akciós termékek között csak mutatóban van jelen ekkora leárazás, tényleges leárazáskampány nem valósul meg.
A mai napig bevett gyakorlat, hogy felárazott termékeket áraznak vissza, így érve el nagyobb százalékos kedvezményt. Természetesen ez a megoldás is kimeríti a tisztességtelen gyakorlat fogalmát; hamarosan általános szabályzat lép életbe, ami megelőzi az ilyenfajta ügyeskedéseket a leárazáskampányokban.
Mindezek ellenére a Black Friday akciók keretében jelentős leárazásokkal találkozhatunk. De mégis hogyan fordulhat ez elő, ha a kereskedőknek nincs mozgásterük? A magyarázat elsősorban a gyártói és beszállítói megállapodásokban keresendő; a dedikált készletek elkülönítése és a jobb áron történő beszerzés lehetővé teszi a kereskedők számára, hogy jelentős leárazáskampányt építsenek a fekete péntekre. Ugyanakkor érdemes látni, hogy az ilyen megállapodások csak a legnagyobb kereskedelmi szereplők számára lehetségesek, a kis webáruházak nem képesek ilyen együttműködések létrehozására.
Elsősorban ez a magyarázata annak, hogy a Black Friday leárazás-sorozat a piacvezető webáruházak játszóterévé vált, a kicsik inkább imázs-jelleggel igyekeznek bemutatni, hogy náluk is van Black Friday.
A LogiNet és a Reacty Digital közös, reprezentatív felmérése szerint tavalyi évhez képest 6 ezer forinttal kevesebbet, 34 ezer forintot költünk el Black Friday akciók keretében idén. Ennek részben ellentmond az a tendencia, ami az idei e-kereskedelem növekedését írja le. A GKI Digital és az Árukereső közösjelentése szerint 2021 első félévében 30%-os bővülés mellett bruttó 494 milliárd forintos belföldi forgalmat bonyolított a magyar online kiskereskedelmi piac, melyen belül az első negyedév forgalma 43,7%-kal múlta felül a 2020-as első negyedév forgalmát.
Ez a cikk támogatott tartalom.